Krill rák, mint alapanyag a horgászatban

Krill liszt

Krill vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend. A világítórákok fontos tagjai a zooplanktonnak, főleg mint táplálék jelentősek a sziláscetek, manták, bálnafélék, fókák és néhány tengerimadár-faj számára. A krill norvég szó, halivadékot jelent. A világítórákok a világ minden óceánjába előfordulnak.

A tápláléklánc 
legalján álló növényi planktonnal és a nála kisebb állatokkal táplálkozik és ezek anyagait teszi fogyaszthatóvá a krillen élő jóval nagyobb szervezetek számára. 

A krillhalászat elsősorban a déltengereken és a Japán körüli vizeken jelentős, évente 150-200 ezer tonna. Főbb felhasználási területei: vízinövények termesztése és víziállatok tenyésztése (akvakultúra), akváriumi haleledel, horgászcsali, gyógyszeripari alapanyag. Japánban és Oroszországban emberi táplálékként is fogyasztják.

A krill íze sósabb és erőteljesebb, mint a garnéláé. Páncélja sok fluoridot tartalmaz, ezért csak hámozva fogyasztható. Túlzott fogyasztása hasmenést okozhat.

A krill liszt az Euphausia Superba fajtából származó friss zooplankton, ebből készül. Kellemes halszagú és ízű, akár 25% -ig alkalmazható probléma mentesen.
A Krill vitaminokban, fehérjékben és aminosavakban gazdag.

Kimutatták, hogy a krillliszt hozzájárul a jó emésztéshez is.

Nyersfehérje: 58% Nyerszsír: 15%